(második projektszakasz)

"Ökoturisztikai összefogás, program- és portálfejlesztés
minőségi csalival"

SLO-HU-CRO 2006/01/006/HU

Baranja

Térképek:
1. Az 1. Katonai térkép, Dunamenti települések
2. Az 1. Katonai térkép, Báni hegy
3. Az 1. Katonai térkép, Darócz (Vardarac), Kopács (Kopačevo), Laskó (Lug) környéki táj
4. Az 1. Katonai térkép, Kisdárda (Tvrđavica), Kacsfalu (Jagodnjak), Dárda, Laskafalú (Čeminac).
5. Az 1. Katonai térkép, Petárda (Baranjsko Petrovo Selo), Monostor (Beli Manastir), Dárda, Laskafalú (Čeminac)
6. A 2. Katonai térkép: Belye, Darocz (Vardarac), Laskó (Lug), Albertfalu (Grabovac), Kopács környéke
7. A 2. Katonai térkép: Petarda (Baranjsko Petrovo Selo), Bolmány (Bolman), Kácsfalú (Jagodnjak), Laskafalú (Čeminac)
8. A 2. Katonai térképszelvény: a Dalyok (Duboševica), Herceg Márok (Gajić), Izsép (Topolje), Daras (Draž), Batina, Vörösmart (Zmajevac), Csuza (Suza), Herceg Szőlős (Kneževi Vinogradi).
9. A 2. Katonai térkép: Bellye, Dárda, Kopács, Darócz, Eszék.
10. Drávaköz (Baranya) 1885 - országos erdészeti felmérések alapján.
11. Báni hegy 1955. évben készült térképen

Képek:
1. merítő háló
2. hosszú kencse "kakasülő" keczék a fenékhalászat szerszámai
3. hosszú kencse "kakasülő"
4. eresztő háló
5. varsa
6. kapinya
7. szigony
8. méhkaptár
9. hálókötő tű
10. nagy horog
11. vödörhordó hám
12. nádvágó koszér
13. mosódeszka (mosósulyok)
14. klumpa
15. rönkből vájt csónak
16. falapát
17. szántalpas hambár
18. szűrő
19. befogó kos
20. kancsó
21. marhabőrből készült tarisznyák
22. halas bárka
23. nádtetős deszka homlokzatú parasztház

Darány

Térképek:

1. Darány és környéke topográfiai térképe
2. A Darányi Borókás részletes topográfiai térképe
3. Első katonai felmérés térképe
4. Második katonai felmérés térképe
5. Harmadik katonai felmérés térképe
6. Légifotó 1950
7. Térkép 1955
8. Műhold-felvétel

Képek:

1. Borókás táj
2. Mészkerülő homoki gyep
3. Tölgy hagyásfa
4. Borókás-nyíres
5. Patkó Bandi fája
6. Nagyberek tündérrózsával
7. Homokpusztai gyep
8. Borókás részlet
9. Tűzrakó hely
10. Borókás
11. Lápi zsombékos
12. Mohaszőnyeg
13. Pihenőhely
14. Rigóci-halastavak
15. Nagyberek tündérrózsával
16. Borókás gyep
17. Idős tölgyfa
18. Gémeskút
19. Út a borókásban
20. Borókás pihenő
21. Szőrfűgyep
22. Hagyás-tölgy
23. Nyíres-borókás
24. Erdeifenyő ültetvény
25. Első védett terület
26. Borókás-nyíres
27. Homoki gyep
28. Borókák
29. Rigóci-halastavak
30. Nagyberek
31. Égeres láperdő
32. Békaliliom
33. Tölgyes nyírrel
34. Kékperjés tölgyes

Dráva mente

Térképek:

1. Felsőszentmárton és környéke mai térképe
2. Felsőszentmárton és környéke 1780 körül (1.katonai felmérés térképrészlete
3. Magyarország vízjárta területei a folyószabályozások előtt
4. Drávasztára és Sósvertike az 1. és a 2.katonai felmérés térképén (1780, 1850 körül)
5. A Kitaibel Pál útinaplójában leírt táj: a Harsányi-hegy alja és Drávaszabolcs környéke a 2.katonai felmérés térképein
6. Az úrbérrendezés nyoma: megjelennek a Tilos erdők
7. A szabályozás kezdete: Kóczián J.térképe 1838-ból
8. A szabályozás eredménye: Besence és Drávakeresztúr környéke a szabályozás előtt és napjainkban
9. Malmok a Dráva vízgyűjtőjén
10. Az okorági malom visszaduzzasztó hatását megsínylő területek (korabeli és mai térképek alapján szerkesztve)
11. Erdők fogyatkozása Bürüs, Endrőc és Marócsa környékén (1885, 1986)
12. A Bükkhát erdő 1894-ben és 1986-ban, valamint 1998-ban (vegetációtérkép)
13. Vadaskert - valahol Sellye, Csányoszró környékén.
14. Falu költözése: Tésenfa kiköltözik a nehezen megközelíthető szigetről

Képek:

1. Így nézhettek ki az erdők
2. "Vadvízország tájképei" (2 db)
3. "Harasztfa": mai nevén kutyabenge
4. Sasharaszt vagy saspáfrány
5. A Dráva mente egy részlete a folyószabályozások előtt
6. A táj jellegzetes elemei a szabályozások előtt
7. Növények, melyeket Kitaibel látott: Mocsári kutyatej, barna palka, pénzlevelű lizinka
8. Fás legelő egy ártéri szigeten
9. Legelőerdő
10. Pusztuló fás legelő
11. Ősi háziállatfajták: szürkemarha, mangalica
12. Halászzsákmány: Harcsa, süllő, dévér. A sőregtok - a korabeli szövegben: sireg - hazánkból kipusztult.
13. Vejsze: az ártér természetes anyagaiból készült, a hal mozgásának ismeretét kiaknázó halászszerszám (felülnézet és fénykép)
14. Az ártér két, ma már nemigen ismert "terméke": sulyom és pióca
15. A szabályozás eszköze: Nyári gát Kisszentmárton alatt
16. Vízjárta területek jellegzetes puhafái: füzek, fehérnyár, feketenyár
17. Gyertyános-tölgyes gazdasági erdő és a dráva-menti erdők legértékesebb fája, a kocsányos tölgy
18. Valaha gyakori erdőlakók: vadmacska, császármadár
19. A Dráva mentén kiváló szarvasállomány él

A táj adottságaihoz illeszkedő falutípusok a Dráva mentén:

1. A vízből élő, holtágra simuló falu: Piskó, Vejti
2. Zaláta máig őrzi az állattartó halmaztelepülés nagy belső terét
3. Állattartó halmaztelepülés (Kákics) és a homokhát szabályos, egyutcás földművelő falvai (Sellye, Bogdása)
4. Falvak átalakulása: Sellye a 3 katonai felmérés térképein
5. Talpasház szerkezete

Zselic

Térképek

1. A Dennai-erdő topográfiai térképe
2. I. Katonai Felmérés térképén a Dennai-erdő
3. II. Katonai felmérés térképén a Dennai-erdő
4. III. katonai felmérés térképén a Dennai-erdő
5. Légifotó 1980.
6. Műholdfelvétel 2007.

Képek

1. Pali betyár sírja emléket állít a Zselic leghíresebb betyárjának.
2. Tájvédelmi Körzet táblája. A Zselic legszebb erdős területeit védi az 1976-ban létrehozott tájvédelmi körzet.
3. Lónyelvű csodabogyó szobor. Kaposvár belvárosából indul a Zselici Vadvirágok útja Szilvásszentmártonba, életnagyságú faszobrokon mutatja be a táj ritka növényeit.
4. Rálátás a Dennai-erdőre a Panoráma-dombról. A Zselici Tájvédelmi Körzet területén az erdők szinte egybefüggően borítják a tájat.
5. Magasles. A Zselicben jelentős a nagyvadak, elsősorban a gímszarvasok vadászata.
6. Kardosfai vadászház. Itt állt az Esterházy hercegi uradalmak erdőgazdasági központja, ma az ökoturizmus szolgálatában áll.
7. Gyertyános-tölgyes a Zselic legelterjedtebb erdőtársulása.
8. Az egykori erdők helyén ma szántóföldek vannak.
9. A Zselic erdeiben egykoron jelentős volt az állatok legeltetése.
10. Hatalmas kertekben nevelik a zselici erdők büszkeségét a Bőszénfa határában létrehozott szarvasfarmon.
11. A Szennai falumúzeumban a tájra jellemző faluképet alakítottak ki.
12. A Zselic második legjelentősebb élőhelye az ezüsthársas bükkös.
13. A Zselicben híresek voltak a faragómesterek, közülük is kiemelkedett idős és ifjabb Kapoli Antal, akik gyakran örökítették meg az erdőt faragásaikon.
14. A legendás zselici makkoltató kanászok emlékét idézi az id. Kapoli Antal faragta kanászkürt.
15. A sűrű erdőrengeteg menedéket adott a betyároknak.
16. Szubmediterrán éghajlati hatásról tanúskodik a pirítógyökér.
17. A háborítatlan erdők kedvező életteret biztosítanak a ritka holló számára.
18. A rovarok legjelentősebb képviselője a védett havasi cincér.
19. Az idős fákban él a szarvasbogár lárvája.
20. Az erdők kivágása után legelőket alakítottak ki, ahol az állatok a forró napsütésben a fák árnyékában kerestek menedéket. Ezt a fás legelőt még ma is használják.
21. Ha a fás legelőkön felhagyják a rendszeres legeltetést, gyorsan megindul az erdő regenerációja.
22. Az elnéptelenedő Zselicben a szántókat sok helyen nem művelik, megjelennek a gyomok.
23. A szép természeti környezet vonzza a turistákat, a zselicben egyre jelentősebb az ökoturizmus. A képen a vendégeket kiszolgáló kemencék láthatók a bányai Panoráma-dombon.