|
A TERMÉSZETESSÉGTÉRKÉPEK KÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERTANA
MTA ÖBKI
A MÉTA adatbázis felhasználásával (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) a következő elemzéseket végeztük el. A térképek a MÉTA hatszögrácsa felbontásában (600m átmérő) mutatják a növényzeti örökség mai állapotát. Ilyen jellegű tájtudás eddig nem állt az ökoturizmus rendelkezésére.
Az előzetes terveknek megfelelően Baranya és Somogy megye területére az alábbi térképek készültek el:
1. A növényzet általános térképe
Megkülönböztettünk fás, fátlan és elegyes növényzetet. A kis (15%-nál kisebb) kiterjedésű növényzettel bíró hatszögeket, valamint a 2%-nál kevesebb növényzetet tartalmazó hatszögeket külön ábrázoltuk.
2. A fás vegetáció térbeli jellegzetességei
Megkülönböztettünk vizes, üde és száraz erdőket. A degradált fás állományokat külön színnel jeleztük, ezzel is kiemelve a táj természetesebb részeit. Jól kirajzolódnak a Mecsek és a Zselic erdei, és jól látható a két megye erdősültségi mintázata, a különböző termőhelyű erdők előfordulásaival.
3. A fátlan vegetáció térbeli jellegzetességei
Megkülönböztettünk vizes, üde és száraz erdőket. A degradált fás állományokat külön színnel jeleztük, ezzel is kiemelve a táj természetesebb részeit. Látható, hogy e táj alapvetően erdőtáj, gyepjei jórészt a több évszázados emberi használat termékei (a lápok, mocsarak és sziklagyepek egy részének kivételével).
4. A növényzet természetessége
Nehéz feladat ekkora területre becsülni a fennmaradt természetes növényzet örökség természetességét. A MÉTA adatbázis ún. módosított Németh-Seregélyes-féle természetesség értékei, valamint a vegetációtípusok kiterjedése alapján a kettő szorzataként számoltuk ki az egyes hatszögek természeti tőke értékét, a térképet ez alapján színeztük. Látható, hogy a zárt erdős, valamint vizes területek kaptak magasabb értéket, az agrártáj szorításában kisebb esélye van a természeti értékek fennmaradásának.
2008. februárja folyamán a térképekhez részletes szöveges magyarázatokat fogunk készíteni, amelyben a vegetáció tájökológiai elhelyezkedését (szomszédosság, izoláltság, fragmentáltság), valamint a veszélyeztető tényezők helyzetét elemezzük térségi szakértők bevonásával. Az elemzések és magyarázatok felkerülnek a tervezett honlapra.
Molnár Zsolt
botanikus
MTA ÖBKI
|